2013. Nyár - 

Az 1. martosi Szabadegyetemen én , pattogatott kukoricát árusítok. Nem a pénz miatt, hanem a szórakozás volt ami miatt ezt csináltam. Igazából ez a saját kicsi vállalkozásunk volt, így imádtam ezt csinálni.

Nem volt egy túlzsúfolt nap , unatkoztunk is sokat, de nagyon jó zene szólt a fesztiválon, így jól éreztük magunkat.

Egyszer csak felbukkant egy lány , és elsétált a kis standunk előtt. A hűs nyári szél fújta a szép barna haját, rám pillantott, egy kicsit elmosolyodott, majd tovább sétált. Ettől a pillanattól kezdve nem tudtam másra gondolni.

Jöttek-mentek a vásárlók, kiket kiszolgáltam majd újra jött a nézelődés.

Egyszer csak beállt Ő a stand elé, és remegő hangon mondta: 

- Szeretnék egy 1€ -s popcorn-t.

Én felálltam , kiszolgáltam, közben csak néztem, néztem , néztem és néztem. Tudtam, hogy Ő az akire eddig vártam, és , hogy Ő az a lány aki először megfogott engem életemben. Ekkor éreztem azt amit eddig csak a filmekben látni-hallani. És ez a szerelem első látásra.

Persze nem mertem semmit csinálni, féltem, ezelőtt még soha nem volt barátnőm. Vágytam rá, de soha nem voltam még szerelmes.

Másnap mikor mentem kukorica utánpótlásért a sátramba, találkoztam vele, és az izgalomtól kiesett a kezemből a zacskó . És ő megszólított:

-Sziaa, megismersz engem?

- Szia.. nem ( hazudtam ) , ki is vagy?

- Tegnap vettem tőled popcornt, de ezek szerint nem emlékszel ( picit szomorúan ).

És ezzel vége, mentem tovább vissza a standhoz.

Estefelé, mikor besötétedett árgus szemekkel figyeltem, hogy mikor fog elhaladni előttünk újra.

El is jött ez a pillanat, ekkor megragadtam az alkalmat, és odaszóltam neki:

- Szia, kérlek gyere ide!

- ( odajött ) Szia, mondjad mi a gond?

- Csak szeretnék adni neked egy zacskónyi popcornt ingyen.

- Ú ez most komoly? Kedves vagy :)

Oda adtam neki a popcornt, ő pedig elment. Még egyszer találkoztunk az este, de csak pár szót beszéltünk, miközben megtudtam, hogy közel lakik a fesztivál helyszínéhez.

A fesztiválnak vége lett, mi hazautaztunk a 30 km-re lévő otthonunkba.

Lefeküdtem, de nem tudtam elaludni.. Csak ő járt az eszemben.. Tudtam, hogy ezt az érzést nem szabad hagyni elsuhanni a fejem fölött.. Csak gyötrődtem órákon keresztül, és megígérve magamnak, hogy másnap kieszelek valamit sikerült elaludnom.

Felkeltem másnap, és nem is kell mondanom, azonnal az a lány ( akinek a nevét sem tudtam ) járt az eszemben. Mindig az a pillanat, mikor először rám mosolygott.

Gondolkoztam, hogy mit tegyek.. Ekkor elhatároztam, hogy felkeresem. Mivel autóm nem volt, ezért az egyetlen egy mód, hogy felkeressem az a bicikli volt. Felültem tehát a bringára, és elmentem Martosra. 1.5 Óra út biciklivel, teljes kimerültség, de elmentem. 

Leszólítottam az utcán néhány embert azzal, hogy egy barna hajú, a parkhoz közel lakó , gyönyörű lányt keresek.

Mivel egy 600 fős faluról van szó, ahol mindenki ismer mindenkit, ezért kaptam vagy 6 nevet, amelyet felírtam a mobilomba.

Egy újabb 1.5 órás út várt rám , míg hazaértem az egész úton magamban Imádkoztam, hogy legyen rajta a listámon.

Hazaérvén már esteledett. Gyorsan a számítógéphez mentem , és minden nevet megkerestem a facebook-on.

Éés megtaláltam! Megtaláltam őt! Bejelöltem , és azonnal egy üzenetet írtam neki, melyben csak "popcornos srác" -nak hívtam magam.

( Ez lett volna tehát az első találkozás. Felhívnám mindenki figyelmét, hogy amit írok az teljes mértékben igaz és megtörtént. ) 

Folytatás hamarosan